A sprintversenyekben az egyetlen jó dolog, hogy előtte szabad evőkanállal fagyit falni, minden egyéb szempontból* viszont utálom őket.
*: 1. az ember napokig izgul előtte, 4-5 perc szívás miatt
2. nem vagyok jó sprinter (lassan melegszem be, és jelenleg kb 30 a BMI-m, az egy héttel ezelőtt elkészült nyugalmi EKG görbémen negatív T-hullámok vannak olyan elvezetésekben is, ahol a tankönyv szerint nem lehet fiziológiásnak tekinteni őket)
3. annyira viszont vagyok mazochista, hogy jól akarok teljesíteni, ezért beleadok mindent, ha megdöglök is
4. nem vagyok én elég jó evezős, és ilyenkor elég egy rossz csapás, hogy elrontsa az ember, bezzeg egy jó kis hosszú távú versenyen semmi nem múlik egy csapáson, két percen vagy egy negyed órán.
5. szép, erős, vékony versenyzők látványával konfrontálódni nem egyszerű...
De most még a fagyis fázis zajlik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése