"Nem, Jem, én azt hiszem, csak egyféle emberek vannak. Emberek."
Alabama államban játszódó történet, egy tárgyalással, ahol néger férfit vádolnak (igazságtalanul) erőszakkal és a fehér ügyvéddel, aki védi. Nem az elvárások szerint, kötelességből, félvállról, hanem a másik ártatlanságáról és ember voltáról meggyőzőve, szívvel-lélekkel. Ezzel saját és családja testi épségét és megbecsülését is kockáztatja. A történetet az ő gyermeke meséli.
Szép, szerethető, olvasható, klassz regény, a humanista ideákkal rokonszenvezőknek.
2. helyezett:
"…elfogadni az új napot teendőivel, keserűségeivel, idegen, hiábavaló fecsegésével és esti fáradtságával együtt, megérni az estét örömben, és senkire meg nem sértődni, senkire meg nem haragudni."
Csodálatos, csodálatos könyv. Gyönyörűen megformált mondatok és képek. A krimi görög családot Médea Szinopli tartja össze, egy özvegy, tiszta lelkű idős asszony, a történet főhőse. Ebben a kis házban mindenki megszállhat, mindenki elhozhatja a titkait. A család tagjait pedig hosszabb-rövidebb időre követhetjük életútjukon.
Egyszerre konzervatív, egyszerre humanista, egyszerre szép.
A varázskönyv, amit éjszakákon át olvastam Hannoverben, olvastam alvás helyett, olvastam a kertben, a villamoson, olvastam magány és szomorkodás helyett. A II. Világháborúban játszódik, de nem egy átlagos háborús regény. Marie-Laure LeBlanc-ról szól, aki a francia Természettudományi Múzeum lakatos mesterének vak kislánya, akivel az édesapja rengeteget foglalkozik, elkészíti neki Párizs kis fa makettjét, hogy segítse tájékozódását, intelligens, klassz lánynak neveli Marie-t. Párizs megszállásakor egy tengerparti városba menekülnek és el is szakadnak egymástól. Werner Pfenningről szól, német árvaházban nevelkedett műszaki zseni fiúról, aki a rádiószerelői tehetsége révén náci hasi iskolába kerül. És egy osztrák tisztről is szól, aki mindenáron keresi a párizsi műzeumban őrzött, legendás, elátkozottnak tartott, a náci megszálláskor eltűnt gyémántot.
És továbbra is: minden körülmények ellenére megőrizhető és megőrzendő emberségről szól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése