Azért amúgy, mert elvileg Ember ideköltözik. Eredményeképpen az évekig tartó küszködésnek, és az életünk összehangolásában vallott totális logisztikai kudarcnak, meg annak, hogy némileg aktívabb megküzdési stratégiákat választottam, és persze annak is, hogy ő is látja, hogy nem megy másképp. Nem mintha képtelenség lenne az, hogy mindketten éljük a saját életünket a város két külön részében, és heti egy-kétszer találkozunk, egyébként meg beszélgetünk telefonon és érzelmileg támogatjuk egymást. Ha én is negyven éves lennék, mint ő, lehet, hogy már csak ezt a módszert tartanám jónak. De nem negyven vagyok, hanem harminc, és még sosem volt olyan, hogy hazavárhattam valakit, vagy én jöttem haza valakihez. Hát most majd megnézzük, hogy ez a fajta életmódváltás vajon barátságunk gyors halálát jelenti-e, vagy lesz is tovább valamerre.
A takarítás azért furcsa, mert mindenhol helyeket csinálok neki és a dolgainak (ami amúgy max pár ruha, egy számítógép, néhány könyv, egy csomag dvd, egy borotva és borotvahab lesz az előrejelzések alapján). De azért tegnap már szemrevételezte a fél polcot, amit hagytam a fürdőszoba szekrényben, már megnézte, hogy az ott az ő része lesz. Már majd el kell pakoljam a kacatjaimat a hálószoba szekrénynek azon részéből, ami amúgy alapból úgy volt tervezve, hogy az övé lesz (és kapcsolatunknak abban a szakaszában, amikor még nem akart összeköltözni és én ezt nem hittem el, ide halmoztam fel minden fél zoknit vagy pólót vagy bármit, amit véletlenül itt felejtett). A könyvespolcot is ahogy takarítom (a szakvizsga után a dolgozószoba konkrétan egy szemétdombhoz hasonlít, már az utolsó tanulós héten be sem bírtam menni, és minden egyéb sarokba bekuckóztam magam tanulni, csak oda ne), rájöttem, hogy itt is lehetne egy fél polc neki (hátha elhozza az EKG feladványos könyvet, amit tőlem kapott, meg az oxiológiámat, ami alapból az enyém volt, csak nekiadtam, meg még ki tudja milyen könyvei lehetnek).
Furcsa. Nagyon furcsa. Tényleg.
Majd lesz valahogy,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése