Kontrasztok

Este megszólított egy nálam pár évvel idősebb nő, pénzt kért. Mondtam, nincs (sosincs nálam kp), aztán láttam, hogy mindenkihez odamegy lehajtott fejjel és mindenki elzavarja. Nem volt ápolatlan meg semmi ilyesmi. Ezért visszamentem, és vettünk a trafikban kekszet a gyerekeinek meg neki kávét (azt mondtam, vegyen bármit, de sajnos ez nem rendes bolt volt, csak ilyen csokis-piás bolt, de így is csak azt a kb 1000 forintnyi dolgot választotta ki, még én beszéltem rá, hogy vegyen még egyet a vaníliás karikából), aztán nekiállt mesélni az életét, régi műtéttel (mutatta a nyakán a tracheotomia hegét), hat gyermekkel, akiből néhány nemi erőszak útján lett, a többi apja meg segélyből él vagy rokkant nyugdíjas. Nem tudom, mennyi volt ebből igaz, de az a nő olyan kulturált volt, tiszta, normálisan fogalmazott, nem olyan volt, mint a szokványos borvirágos koldusok. Bármi is az igazság, szörnyű, hogy valaki az utcán könyörög pénzért.

Közben meg a FB-n épp azon veszekednek, hogy a Rubint Réka Dominikára szervez tornatábort a fogyni vágyóknak és azt hirdeti, ami önmagában az ő dolga, de egy csomó idióta kommentelget ott, olyanokat, hogy "nem irigykedni kell, hanem dolgozni". Nem is bírtam ki, és oda is írtam, hogy "teljesen igazad van, bármelyik nővér részt vehet, ha eleget dolgozik". 

Valaki meg egy Maldív-szigetes bungaló képét tette közre, hogy milyen jó lenne ott lenni (megnéztem, és már a képtől pánikba estem, mert egy picike ház van a víz közepén, semmi erdei házikó), és az oldalon még további linkek víz alatti afrikai hotelről meg mittudomén.

Jó, ez ilyen hülyeség, társadalmi egyenlőtlenség, idealizmus, utópiák, és legalább a luxus hotel is alkalmaz embereket, akik különben éhenhalnának, de akkor is utálom ezt az egész rohadt pénzvilágot, a látszat hajszolását, azt, hogy a mentők, ápolók konkrétan az éhenhalás ellen güriznek, más meg semmit nem tett, csak jó pasinak tárta szét a lábát vagy mittudomén és van neki minden. Persze a többieké meg a dicsőség, hogy a saját erejükből tudnak boldogulni, de a dicsőség nem ehető. És nem akarok univerzális egyenlőséget, szükség van módosabb társadalmi rétegekre, nem erről van szó. Nincs semmiről szó, csak sajnálom a kisembereket, a kiszolgáltatottságot, az állandó küszködést, a mindennapok Danaidáit.