Mindennapi Útvesztők: Milyen szomorú...

Idézetek

"Minden egyformán fontos, mert minden csak az érzéstől lesz fontos, mellyel szemügyre vesszük a világot."(Márai Sándor)

"... csak annak nem ég le a városa, aki eleve nem is építkezik, de akkor minek élt, ha meg sem próbált bástyát emelni a pusztulás ellen?" (Szabó Magda)

"Engem nem érdekel az a tanítványotok, aki gyaloghintón cipeltette fel magát ezer hegycsúcsra, és így figyelt meg ezer tájat, mert először is egyet sem fog belőlük igazán ismerni, másodszor pedig mert ezer táj is csupán egyetlen homokszem a világ végtelenságáhez képest. Engem egyedül az fog érdekelni, aki izmait legalább egy hegycúcs megmászásában próbára tette, és ily módon készen áll arra, hogy jobban megértsen minden jövendő panorámát.” Saint-Exupéry

"Ha eljön a halál és a fülembe súgja: "Véget értek napjaid", akkor hadd mondjam neki: "Szeretetben éltem, nem csak az időben".

Ha megkérdezi: "Fennmaradnak a dalaid?", azt fogom felelni: "Nem tudom megmondani, de tudom, hogy sokszor megtaláltam az örökkévalóságomat, amikor énekeltem őket." (Tagore)

„Ha minden tökéletlen ezen a tökéletlen világban, akkor a szerelem a legtökéletesebb tökéletes tökéletlenségével” (Ingmar Bergman: A hetedik pecsét)

" Ó hidd el nékem, benned a lét és nálad a Kulcs.
Madárka tolla se hull ki - ég se zeng - föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket,
hogy benned teljesedjenek; - s korok történetét
szerezte mesekönyvedül - s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet."

Mindennapi Útvesztők

2015. november 30., hétfő

Milyen szomorú...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése